Március még meglehetősen hűvös hónap a nyílt vizes sportokhoz, ám a jász búvárok már nem bírtak tovább várni, így megrendezték az év első merülését, melynek helyszínéül a Tatai Fényes Forrás tavai szolgáltak a nemzeti ünnep előtti napon.
A létszámból kiderült, hogy már meglehetősen sokan vágyakoztunk a felszín alá, mert huszonketten indultunk útnak hétfő reggel Tata irányába. A csoport három kisebb csapatra osztódva merült alá a kellemes hőmérsékletű vizekben. Igaz, a leghűvösebb tó mégsem volt annyira barátságosan langyos, de ott találkozhattak halakkal is a merülő párok. A kis mélység és az iszapos tófenék miatt óvatosan tempózó búvárok valóságos víz alatti réten úszkálhattak. A magasra növő vízinövények szinte ligetet alkottak a felszín alatt, melyek halakat őriztek zöldjük rejtekében. A víz alatti forrás apró szemű sóderrel felkavargó közege bizsergető érzést és érdekes természeti látványt nyújtott.
A kora reggeli időjárás cidrije délre fantasztikus nyár eleji langymelegbe fordult. A csapat a tavi és a forródézsás merülések után vígan sütkérezett a szaunaház előtti napsütésben. A szauna forró levegőjétől és a hidratálás miatt elengedhetetlen fröccsözéstől átforrósodott búvárok a tóban hűthették magukat egy- egy újabb egészségügyi körre készülve.